Beázás? Penészedés? Festés? Ha párátlanítóra van szükséged, érdemes tisztában lenned vele.
Nézzük át a felhasználást, a méretezést, illetve a páramentesítés alapszabályait.
A páramentesítés alapszabályai
Az ablakokat és az ajtókat zárva kell tartani
Egyszerre csak egy helyiséget párátlaníts
A párátlanítót helyezd a szoba közepére
Tartsd tisztán a készülék szűrőfilterét
Hidegben fűtéssel növeld a helyiség hőmérsékletét
Ventilátorral segítheted a levegő keringetését
Mekkora párátlanítóra van szükség?
A légszállítása legyen minimum 3x akkora, mint a helyiség térfogata, tehát óránként 3 alkalommal forgassa át a teljes levegőmennyiséget.
A párátlanítási kapacitásra, pedig vannak tipikus felhasználási példák, amit könnyen tudunk becsülni.
Pince
Példa: 400 m3-es pincehelyiség
Képlet: Helyiség térfogata / 15
Min. párátlanítási kapacitás: 400 / 15 = 26,7 liter/nap
Beázás utáni falszárítás
Példa: 100 m3-es garázs
Képlet: Helyiség térfogata / 6
Min. párátlanítási kapacitás: 100 / 6 = 16,7 liter/nap
Párátlaníts gazdaságosan
A MASTER készülékek működés közben mérik a levegő páratartalmát. Ha elérik a beállított értéket lekapcsol a kompresszor, a ventilátor még átszellőzteti a berendezést, majd az is leáll. Így a páramentesítő energiatakarékos készenléti állapotban mindössze 1W energiát fogyaszt. A készülék végig figyeli a páraszintet. Ha újra emelkedik a páraszint, akkor bekapcsol. Ha pedig a víztartály megtelt, akkor a páramentesítés automatikusan leáll és jelez a készülék.
Szakértők szerint akkor végezhető vakolás télen, ha a helyiség hőmérséklete 15°C felett van és a páratartalom kevesebb, mint 70%. Tehát fűteni kell és gondoskodni az alacsony páraszintről, ezért a páramentesítő mellé érdemes még egy elektromos hőlégfúvót is beüzemelni, vagy infrás melegítővel szárítani a falat.