Ebben a cikkben a hordozható kondenzációs párátlanítók ideiglenes felhasználási módjait mutatjuk be az épületek építés közbeni kiszárítására, a megfelelő rendszer kiválasztására, valamint annak biztosítására, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a berendezésből.

A magas páratartalom veszélyei

Egyetlen épület sem immunis a nedvesség okozta károkra, és ha a legkisebb esélyt is megadjuk rá, a penész szinte minden anyagon megtapad. A páratartalom szabályozására szolgáló hordozható készülékek használata rengeteg időt, költséget és erőfeszítést takaríthat meg a legkülönfélébb helyzetekben, többek között a következőkben:

1. Szárítási folyamatok az építkezés során

Már az épület befejezése előtt is problémákat okozhat a levegőben lévő túlzott nedvesség. A szabályozatlan páratartalom akadályozhatja az olyan szárítási folyamatokat, mint a festés, a vakolás, betonozás. Amellett, hogy ez időbe kerül, csúnya vagy akár veszélyes felületeket is eredményezhet. Ha például egy betonpadlónak nem volt esélye arra, hogy az optimális nedvességtartalom mellett szilárduljon, akkor a padlóburkolat ragasztója hatástalan lehet, a padlón pedig szerkezeti károk keletkezhetnek.

2. Szellőzéssel nem rendelkező helyiségekben való munkavégzés

Gondolkoztál már azon, hogy miért van gyakran dohos szaga az ablak nélküli helyiségeknek, például a pincéknek? Amikor a nedvesség utat talál a kis helyiségekbe, ahová nem érkezik be külső levegő, a páratartalom megmarad, és ahogy a hőmérséklet csökken, a felületeken a pára lecsapódik, ezzel tökéletes táptalajt teremt a penészgomba számára.

3. Hőmérsékleti változások

Az éghajlat és a páratartalom szorosan összefügg, ami azt jelenti, hogy a levegő nedvességtartalma az évszaktól függően különböző mértékben emelkedik és csökken. Ha a szárítási folyamatok felgyorsítására fűtést használunk, a levegő több nedvességet képes megtartani, és így nedvesebb környezetet hoz létre. Mivel a hidegebb levegő kevesebb nedvességet képes megtartani, a vízcseppek leülepednek a felületeken, amikor a fűtőberendezést kikapcsolják, vagy amikor éjszaka csökken a hőmérséklet.

Hogyan hozza ki a legtöbbet a párátlanító berendezésből?

Számos dolgot érdemes figyelembe venni, mielőtt páramentesítő készüléket választ, és bár minden MASTER termékhez szakértői támogatás jár, az alábbi kulcsfontosságú pontokat érdemes szem előtt tartani a szárítási folyamat során:

1. A megfelelő kapacitás kiválasztása

A párátlanító kapacitását a 24 óra alatt eltávolítható nedvesség mennyisége alapján határozzák meg. A megfelelő kapacitás kiszámításának legjobb módja, ha meg tudja határozni, hogy mennyi nedvességet kell eltávolítania, és mennyi idő áll rendelkezésére.

2. Zárja le a helyiséget

Ha gondoskodik arról, hogy a szárítási terület a lehető legzártabb legyen, megakadályozza, hogy a nedves időjárás és a nedves levegő kívülről lelassítsa a szárítási folyamatot.

3. Helyezze el a párátlanítót úgy, hogy a leghatékonyabban tudjon dolgozni

Ökölszabályként a párátlanítókat egyenlő távolságra érdemes elhelyeznünk egymástól, anélkül, hogy egymással szemben állnának. Általában a föld alatti helyiségekben, például pincékben, és olyan helyiségekben a leghatékonyabbak, ahol festés vagy cementkeverés folyik, mivel itt a legmagasabb a páratartalom.

4. Távfelügyelet alkalmazása

A távfelügyeleti rendszerek egy felhőalapú érzékelőt használnak, amely állapotfrissítéseket küld a számítógépére, hogy nyomon követhesse az előrehaladást, és biztosítsa, hogy a párátlanító ne legyen kikapcsolva, akkor se amikor Ön nincs a helyszínen.

5. Ne siettesse a szárítási folyamatot

A hő hozzáadása csak azt szárítja meg, ami a felszínen van, és nagy valószínűséggel az építőanyagok belsejébe zárja a nedvességet. A szárítási folyamat elhúzódása mellett fennáll annak a veszélye is, hogy repedések keletkeznek a falakon és a mennyezeten.

Hogyan működik a kondenzációs párátlanítás?

• A nedves levegőt beszívja a párátlanító és egy hűtőtekercsre kerül
• A levegő a harmatpontja alá hűl, a vízgőz lecsapódik
• A hőenergiát visszanyeri és újra felhasználja
• A lehűtött levegő áthalad a kondenzátoron és újra felmelegszik
• A meleg, száraz levegő ezután a kívánt páratartalmon visszakerül a helyiségbe

A MASTER páramentesítő készülékek úgy vannak kialakítva és tesztelve, hogy bírják az olyan kemény munkakörülményeket is, mint az építőipar. 2020-tól pedig minden hordozható párátlanító megfelel az Európai Uniós előírásoknak, ami azt jelenti, hogy nem tartalmazzák az üvegházhatású gázok kibocsátásához hozzájáruló fluortartalmú gázokat.

Mekkora párátlanító berendezés szükséges?

Forrás: dantherm.com