SzigorúBB hőszigetelési követelmények

2022. június 30-tól csak “BB” energetikai besorolású, azaz "közel nulla energiaigényű" újépítésű házak kaphatnak használatbavételi engedélyt. Mit jelent ez a gyakorlatban?

BB energetikai besorolás

A "közel nulla energiaigényű épületek" követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. Ahhoz, hogy ezt igazolni tudjuk, az ingatlanra készített energetikai tanúsítványban meg kell felelni a “BB”, azaz „közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő” minősítésnek.

A BB besorolás alapfeltétele, hogy az ingatlan összesített energetikai jellemző számértéke 81–100 KWh/m² közé essen, azaz, az egy négyzetméter alapterületre jutó éves energiafogyasztásnak 100 KWh-nál kevesebbnek kell lennie. Másik kritérium, hogy az összes energiafogyasztás legalább 25%-ának fedezésére megújuló energiaforrásokat kell alkalmazni. A követelményszint tehát meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel.

Az előírás új épületek építése mellett, meglévő ingatlanok jelentős felújítása (határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás) esetén is kötelező érvényű. A már meglévő ingatlanokra nem vonatkozik, ugyanakkor egy régebben épült családi ház esetén is, igencsak érdemes megfontolni annak energetikai korszerűsítését.

2022. június 30. után az új épületek már csak a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az épület természetesen az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem.

Építési engedélyt kaphat, de használatbavételi engedélyt már nem kaphat?

A hatályos rendelkezések szerint a 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakóépületek építése egyszerű bejelentés alapján végezhető. Ebben az eljárásban nem ellenőrzik, hogy a tervezett épület megfelel-e a 2022. június 30. után előírt Közel nulla energiaigény előírásainak. Az ellenőrzésre majd csak a használatbavétel során kerül sor, ilyenkor kötelező ugyanis elkészíttetni az épület energetikai tanúsítványát. Előfordul, hogy az építész tervező által megtervezett épület nem felel meg az előírásoknak, az épület nem éri el a BB kategóriát, ám ez csak a kivitelezés után derül ki. Ilyenkor a hatóság megtagadhatja a használatbavétel jóváhagyását.

Jelentős megtakarítás

Viszonylag rövid időn belül, jelentősen csökkenthetjük rezsiköltségeinket a BB kategóriába lépéssel. A CC besoroláshoz képest 30%-kal, a DD szinthez képest akár 60%-kal csökkenhet energiafelhasználásunk. 

Az egyre emelkedő energiaárakat figyelembe véve a megtakarítás, pedig évről évre nagyobb lesz.

Példa:

Vegyünk példának egy 100 m2 alapterületű családi házat, melynek éves energiaköltségét fogjuk bemutatni különböző energiaosztályok esetén, jelenlegi energiaárakkal számolva, beleértve a fűtés mellett a melegvíz energiaigényét is, átlagos fogyasztási szokások alapján.

Egy szokványos DD besorolás esetén, éves szinten a ház hozzávetőleges energiaköltsége 203.000 Ft.

Ugyanekkor a ház éves energia költsége CC besorolásnál, már körülbelül 161.000 Ft-ra csökken.

BB kategória esetén pedig mindössze 126.000 Ft, ami jelentős különbség.

Hőszigetelés: hasznos és jó befektetés

A megvalósítást egyértelműen a szigeteléssel kezdeni, hiszen egy jól szigetelt háznak jóval kisebb a hővesztesége. 

Az építőipar egyik legaktuálisabb és legfontosabb trendje manapság a hőszigetelés, hiszen nem épülhet fel úgy egy lakás sem, hogy az ne kapjon külső szigetelőréteget.

• Energiatakarékos, kényelmes: Télen kevesebb energia felhasználással lehet elérni a a számunkra megfelelő hőmérsékletet, nyáron pedig kisebb mértékben melegszik át a ház, azaz a klímaberendezésünket is kevesebbet használjuk. 

• Megtérül az ára: Ez persze növeli a beruházás költségét, mert jobb hőszigetelésre lesz szükség, de az energiatakarékos, jobb szerkezeti anyagokból épült ingatlan értékesebb lesz a piacon, hiszen az előírástól eltekintve is könnyen belátható, hogy ami jobb az értékesebb is.

• Értékesebb lesz ingatlan: Egy felújított, modernizált épületet jóval magasabb áron lehet értékesíteni mint egy nem megfelelően szigetelt, vagy akár szigeteletlen, régi nyílászárókkal, „energiazabáló“ fűtési rendszerrel ellátott ingatlant. A jelenlegi ingatlantrend szerint az idő múlásával pedig egyre növekszik az értéke.

• Szakemberrel nem lehet hibázni: Viszont sokszor megijesztik az embereket a vastag hőszigetelések költsége. A valóságban csak akkor lesz költséges a drágának hitt energiatakarékos hőszigetelés, ha kiderül róla, hogy mégsem jó, ezért érdemes szakemberre bízni, és véleményt kérni, hogy az épület mely részét érdemes jobban hőszigetelni.

Szigeteljünk polisztirollal

A polisztirol még mindig egy remek választás mert, 

• jól hőszigetel;

• egyszerű a beépítése, felrakása;

• az épület legtöbb részén használhatjuk;

• kis súlyú;

• könnyen alakítható, méretre szabható.

Azonban fontos megemlíteni, hogy hőszigetelés mellett, helyesen kiválasztott nyilászárókra és jól kialakított gépészetre is szükség van. Csak az egyik, vagy csak a másik kevés lesz, viszont a hangsúlyról dönthetünk. Mi most a vastagabb hőszigetelést fogjuk körbejárni.

Vastagabb szigetelés: 1% körüli pluszköltség

Polisztirol esetén a manapság használatos 10 cm körüli homlokzati szigetelésnél, átlagosan 25-30%-kal szükséges növelni az anyagvastagságot, a magasabb követelményszint miatt, de ez a pluszköltség a teljes építékezést és a mai árakat nézve elenyésző összeg.

Példa:

Példaként egy 120 m2 alapterületű, földszintes, nyeregtetős épületen nézzük meg a vastagabb hőszigetelésből adódó többlet anyagköltséget. Házunk esetében a magasabb hőtechnikai szint teljesítéséhez, növeltük a szigetelés vastagságát plusz 6 cm-rel.

Az összes többletköltség tehát így bruttó 650 000 Ft lett.

Ez a jellemző 500-750 000 Ft/m2 áraknál 0,75-1,5% pluszkiadást jelent, de még ez is változhat épület típusonként (pl. társasház esetén csak a homlokzatot kell szigetelni).

A fenti költség a magasabb energiahatékonyság miatt idővel azonban megtérül.

Minőségi szigeteléshez fontos a jó vágógép

Minél több és vastagabb hungarocell lapot használunk fel, annál nagyobb a macera a méretre szabás, vágás.

Ha már szigeteljük a házat, és költünk rá, akkor mindenképp érdemes a felrakásra is nagy figyelmet szentelni, hogy a táblák pontosan, precízen illeszkedjenek és jól rögzüljenek.

A hagyományos “fűrésszel vágjuk a hungarocell lapot” megoldást jobb elfelejteni, mert azzal csálé lesz, nem lesz pontos méretű, eltörik, és több kárt okoz mint hasznot.

Erre van kifejlesztve a polisztirolvágó gép: nem lesz selejt, gyorsan és akkorára vágjuk vele a lapot, amekkorára szeretnénk, végül pedig tényleg profi szigetelést készíthetünk el!

Eurokomax polisztirolvágók:

• Vágásra kész 3-4 másodperc alatt
• Gyors és pontos vágás előjelölés nélkül (kalibrált vonalzók és szögmérők)
• A vágási mélység állítható
• Használat után nem marad hulladék
• A gépek bárhol, gyorsan felállíthatóak kihajtható lábaik segítségével
• 230V/50 Hz hálózat
• Minőségi anyagok, porfestett alumínium váz

Forrás: Országos Tanúsító Központ; Ingatlan Plusz 2021