A kötelező jótállás (151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet) azonban nem minden vevőre és nem minden vásárlási helyzetre vonatkozik – ezért különösen fontos tisztázni, ki számít fogyasztónak.
Kötelező jótállásról
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) alapján a Fogyasztó felé történő hibás teljesítés esetén a Szolgáltató bizonyos termékek értékesítése kapcsán jótállásra köteles.
A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a Fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
Ki számít fogyasztónak?
A jogszabály szerint fogyasztó kizárólag természetes személy, aki a terméket nem üzleti vagy szakmai célra, hanem magánhasználatra vásárolja.
Fogyasztónak minősül:
magánszemély, aki otthoni vagy hobbi célra vásárol,
olyan természetes személy, aki nem a munkájához vagy vállalkozásához használja a terméket.
Nem minősül fogyasztónak:
gazdasági társaságok (Kft., Zrt., Bt. stb.),
egyéni vállalkozók, ha a vásárlás a tevékenységükhöz kapcsolódik,
intézmények, szervezetek,
magánszemély, ha a terméket szakmai vagy üzleti célra veszi (pl. munkavégzéshez).
Fontos: A kötelező jótállás jogszabály alapján csak a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre vonatkozik.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha egy magánszemély párátlanítót vásárol otthoni használatra → kötelező jótállás jár.
Ha egy festő vállalkozó ugyanazt a párátlanítót munkavégzéshez veszi → nem jár kötelező jótállás.
Ha egy cég vásárol gépet → a jogszabály szerinti kötelező jótállás nem érvényes, de a forgalmazó vagy gyártó önként vállalhat garanciát.
Konkrét példa:
Ha cégünk egy viszonteladója (cég, egyéni vállalkozó) saját vállalkozásához vásárol meg tőlünk - annak felszereltségét, eszköz állományát bővítendő - egy terméket, pl. párátlanító berendezést, akkor ő nem minősül fogyasztónak. Így erre az eszközre nem vonatkozik majd a kötelező jótállásról szóló rendelet.
Ha azonban ugyanazt a párátlanítót egy magánszemély vásárolja meg a nyaralójához a viszonteladó Partnerünktől, a rendelet előírásai vonatkoznak a megvásárolt párátlanítóra.
Ez különösen fontos ipari, építőipari vagy mezőgazdasági gépek esetén, ahol gyakori a céges vásárlás.
A kötelező jótállás időtartama (új termékeknél)
A tartós fogyasztási cikkeknél a jótállás időtartama a bruttó eladási árhoz igazodik:
10 000 – 250 000 Ft: 2 év
250 000 Ft felett: 3 év
A jótállás a termék átadásának napján kezdődik.
Kötelező vagy önkéntes jótállás?
Kétféle jótállás létezik:
Kötelező jótállás – jogszabály írja elő (csak fogyasztók részére).
Önként vállalt jótállás – a gyártó vagy forgalmazó saját feltételekkel biztosítja, akár céges vásárlók számára is.
Vállalkozások esetén a garanciális feltételek mindig az adott forgalmazó vagy gyártó szabályzatától függenek.
A jótállás megítélésének kulcsa nem a termék típusa, hanem a vásárló jogállása és a felhasználás célja.
Magáncélú vásárlás → kötelező jótállás.
Üzleti vagy szakmai célú vásárlás → jogszabály szerinti kötelező jótállás nem jár, csak az esetleges önként vállalt garancia.
Ki adja át a jótállási jegyet a fogyasztónak?
Minden esetben a viszonteladó Partnerünket terheli a vevője (fogyasztója) felé a jótállási kötelezettség teljesítése. A viszonteladó vállalkozás az, aki a fogyasztóval a jogi értelemben a „szerződést megköti” (magyarán eladja a végfelhasználó vevőnek a terméket).