.jpg)
Hogyan szabályozzuk a páratartalmat egy építési helyszínen?
Az építésvezetőknek mindig 40% és 60% közötti relatív páratartalmat (RH) kell biztosítaniuk bármely építési területen, hogy optimális feltételeket biztosítsanak az építőanyagok és a használók számára.
A levegő felesleges páratartalmától való megszabadítására a páramentesítő technológia olyan környezetet teremthet, ahol a személyzet jól érzi magát, és az épület egészsége is maximalizálódik. Ennek érdekében két gyakori rendszertípus létezik – az adszorpciós páramentesítők és a kondenzációs páramentesítők .
Építőanyagok károsodása
Az olyan anyagokat, mint a fa, a fémek és a vakolat, súlyosan érintheti a nedvesség jelenléte. Ha a páratartalom miatt ezek az anyagok tágulnak, zsugorodnak és vetemednek, valószínűleg nem lesznek képesek betölteni ugyanazt a szerepet, vagy nem illeszkednek a kijelölt helyükre.
Ez veszélyeztetheti az újonnan épült helyszíneket, ha sérült anyagokból épülnek, vagy növelheti a projekt költségeit, mivel pótlólagos anyagokat kell beszerezni.
A magas páratartalom veszélyei
Egyetlen épület sem immunis a nedvesség okozta károkra, és ha a legkisebb esélyt is megadjuk rá, a penész szinte minden anyagon megtapad. A páratartalom szabályozására szolgáló hordozható készülékek használata rengeteg időt, költséget és erőfeszítést takaríthat meg a legkülönfélébb helyzetekben, többek között a következőkben:
Szárítási folyamatok az építkezés során
Már az épület befejezése előtt is problémákat okozhat a levegőben lévő túlzott nedvesség. A szabályozatlan páratartalom akadályozhatja az olyan szárítási folyamatokat, mint a festés, a vakolás, betonozás. Amellett, hogy ez időbe kerül, csúnya vagy akár veszélyes felületeket is eredményezhet. Ha például egy betonpadlónak nem volt esélye arra, hogy az optimális nedvességtartalom mellett szilárduljon, akkor a padlóburkolat ragasztója hatástalan lehet, a padlón pedig szerkezeti károk keletkezhetnek.
Szellőzéssel nem rendelkező helyiségekben való munkavégzés
Gondolkoztál már azon, hogy miért van gyakran dohos szaga az ablak nélküli helyiségeknek, például a pincéknek? Amikor a nedvesség utat talál a kis helyiségekbe, ahová nem érkezik be külső levegő, a páratartalom megmarad, és ahogy a hőmérséklet csökken, a felületeken a pára lecsapódik, ezzel tökéletes táptalajt teremt a penészgomba számára.
Hőmérsékleti változások
Az éghajlat és a páratartalom szorosan összefügg, ami azt jelenti, hogy a levegő nedvességtartalma az évszaktól függően különböző mértékben emelkedik és csökken. Ha a szárítási folyamatok felgyorsítására fűtést használunk, a levegő több nedvességet képes megtartani, és így nedvesebb környezetet hoz létre. Mivel a hidegebb levegő kevesebb nedvességet képes megtartani, a vízcseppek leülepednek a felületeken, amikor a fűtőberendezést kikapcsolják, vagy amikor éjszaka csökken a hőmérséklet.
Miért ideálisak a páramentesítők építkezésekre?
Amellett, hogy önmagukban is rendkívül hatékony megoldások, a páramentesítők optimálisan alkalmasak építőipari levegő szárítására, mivel kivételesen energiahatékonyak, és segíthetnek a projekt költségeinek minimalizálásában.
A természetes szellőztetéssel vagy a csak hővel történő szárítással ellentétben ez a technológia lehetővé teszi a vállalkozók számára, hogy teljes mértékben szabályozzák a környezetük páratartalmát. Ezek az egységek lehetővé teszik a kezelők számára, hogy egyszerűen a munkavállalók vagy az anyagaik igényeihez igazítsák az egység beállításait, így a páratartalom mindig optimális marad.
Továbbá, az építőipari munkák folyamatosan változó igényeinek kielégítése érdekében a hordozható páramentesítők szükség szerint és bármikor telepíthetők. Ahogy egy projekt lezárul, ezek a rendszerek könnyedén szállíthatók oda, ahol legközelebb szükség van rájuk. Ezek az egységek széles körben elérhetők kölcsönző cégektől is, hogy projektről projektre használhatók legyenek.
Ráadásul, mivel ezek az eszközök segítenek a telephelyeknek csökkenteni az energiafogyasztásukat, a vállalkozóknak is minimalizálják szénlábnyomukat. A technológia hatékony megvalósítása a lehető legalacsonyabban tarthatja az egyes telephelyeken keletkező hulladék mennyiségét.
A nedvességgel kapcsolatos mítoszok leleplezése
Ha bizonytalan abban, hogy szüksége van-e páramentesítő egységre, vagy úgy gondolja, hogy vannak jobb módszerek a probléma megoldására, kérjük, tartsa szem előtt ezt a három részletet…
A gyors melegítés nem szárítja hatékonyan az anyagokat – csak a nedvességet juttatja a levegőbe. A hő eltávolítása után körülbelül 48 óra múlva helyreáll a nedvességegyensúly, és a légkörben lévő nedvesség visszatér az épületszerkezetbe.
A nyári ablaknyitás nem oldja meg a problémát – ha a relatív páratartalom kint magasabb, mint bent, az valójában több nedvességet juttathat a légkörbe, ami súlyosbítja a problémát.
A páralecsapódás nem csak télen jelent problémát – a páralecsapódás akkor keletkezik, amikor a hideg levegő találkozik a meleg levegővel. Nyáron, magas relatív páratartalom mellett, a nedvesség ugyanolyan nagy problémát jelent az építési projektvezetők számára.
Hogyan hozza ki a legtöbbet a párátlanító berendezésből?
Számos dolgot érdemes figyelembe venni, mielőtt páramentesítő készüléket választ, és bár minden MASTER termékhez szakértői támogatás jár, az alábbi kulcsfontosságú pontokat érdemes szem előtt tartani a szárítási folyamat során:
A megfelelő kapacitás kiválasztása
A párátlanító kapacitását a 24 óra alatt eltávolítható nedvesség mennyisége alapján határozzák meg. A megfelelő kapacitás kiszámításának legjobb módja, ha meg tudja határozni, hogy mennyi nedvességet kell eltávolítania, és mennyi idő áll rendelkezésére.
Zárja le a helyiséget
Ha gondoskodik arról, hogy a szárítási terület a lehető legzártabb legyen, megakadályozza, hogy a nedves időjárás és a nedves levegő kívülről lelassítsa a szárítási folyamatot.
Helyezze el a párátlanítót úgy, hogy a leghatékonyabban tudjon dolgozni
Ökölszabályként a párátlanítókat egyenlő távolságra érdemes elhelyeznünk egymástól, anélkül, hogy egymással szemben állnának. Általában a föld alatti helyiségekben, például pincékben, és olyan helyiségekben a leghatékonyabbak, ahol festés vagy cementkeverés folyik, mivel itt a legmagasabb a páratartalom.
Távfelügyelet alkalmazása
A távfelügyeleti rendszerek egy felhőalapú érzékelőt használnak, amely állapotfrissítéseket küld a számítógépére, hogy nyomon követhesse az előrehaladást, és biztosítsa, hogy a párátlanító ne legyen kikapcsolva, akkor se amikor Ön nincs a helyszínen.
Ne siettesse a szárítási folyamatot
A hő hozzáadása csak azt szárítja meg, ami a felszínen van, és nagy valószínűséggel az építőanyagok belsejébe zárja a nedvességet. A szárítási folyamat elhúzódása mellett fennáll annak a veszélye is, hogy repedések keletkeznek a falakon és a mennyezeten.
Hogyan működik a kondenzációs párátlanítás?
A nedves levegőt beszívja a párátlanító és egy hűtőtekercsre kerül
A levegő a harmatpontja alá hűl, a vízgőz lecsapódik
A hőenergiát visszanyeri és újra felhasználja
A lehűtött levegő áthalad a kondenzátoron és újra felmelegszik
A meleg, száraz levegő ezután a kívánt páratartalmon visszakerül a helyiségbe
A MASTER páramentesítő készülékek úgy vannak kialakítva és tesztelve, hogy bírják az olyan kemény munkakörülményeket is, mint az építőipar. 2020-tól pedig minden hordozható párátlanító megfelel az Európai Uniós előírásoknak, ami azt jelenti, hogy nem tartalmazzák az üvegházhatású gázok kibocsátásához hozzájáruló fluortartalmú gázokat.
Mekkora párátlanító berendezés szükséges?
A magas páratartalom elleni harcban a Dantherm kibővült kínálatában megtaláljuk a megfelelő társat!
Forrás: dantherm.com
