A penész nedves környezetben fejlődik, és spórákon keresztül terjed. A rossz szigeteléssel vagy szellőzéssel rendelkező régebbi épületek különösen ki vannak téve a nedvességproblémáknak. Megelőzheti a penészedést, ha azonnal kezeli a nedvesség és a víz által okozott károkat. Tartsa a belső páratartalmat 70% alatt, és biztosítson jó szellőzést. Figyeljen az olyan jelekre, mint a dohos szag és a szemmel látható kezdeti penészképződés.

Mi az a penész?
A penészgombák mindenütt jelen vannak. A penész telepekben nő, és az emberi, illetve állati szervezetre káros mikotoxinokat bocsátanak ki. Ezek a mikotoxinok megtalálhatók a padlón, a porban, a fa- és cellulóz alapú anyagokon, valamint a nedves gipszkartonon.
A penész úgy terjed, hogy spórák millióit juttatja a levegőbe, ami azt jelenti, hogy a spórák az épületek minden szegletében megtalálhatók. Amikor a növekedéshez megfelelő feltételek állnak rendelkezésre, a spórák megtelepednek a nedves felületeken, csírázni kezdenek, és új micéliumot képeznek. A micélium apró töredékei a levegőben is felszállhatnak, lehetővé téve új kolóniák létrejöttét.
A legtöbb penészspóra mérete körülbelül 2–10 µm (0,002–0,010 mm), ami azt jelenti, hogy a légáram könnyen hordozza őket, és bejuthatnak az emberi légzőrendszerbe.
 

A penész elsősorban nedves szerves anyagokon, például tapétán, fán és gipszkartonon nő. Az épületekben csak akkor alakul ki penészgomba, ha az anyagok kellően nedvesek, és a nedvességtartalom megegyezik a levegővel egyensúlyban lévő 75-80%-os relatív páratartalom mellett. Más szóval, ha a relatív páratartalom 70% alatt van, nem valószínű, hogy penészgomba alakul ki. Azonban helyi nedves körülmények, például nedvesség behatolása a falakba, továbbra is előfordulhat.

A penész fontos szerepet játszik a természet tápanyag-ciklusában, és az élelmiszer- és gyógyszeriparban is használják. A penész azonban kényelmetlenséget és káros egészségügyi hatásokat is okozhat mind beltéri, mind kültéri környezetben.

Hogyan hat a penész az emberi egészségre?

A penész allergéneket (olyan anyagokat, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki) és irritáló anyagokat termel. A penész vagy a penészgombák spóráinak belélegzése vagy megérintése allergiás reakciókat válthat ki az erre érzékeny egyéneknél.

A penészgomba elleni allergiás reakciók gyakoriak, és hatásuk lehet azonnali vagy akár késleltetett is. A penészre allergiás asztmás betegeknél rohamokat válthat ki.

Irritáció

Az irritáció a nedvességnek való kitettséggel és a penészgomba növekedésével kapcsolatos leggyakoribb egészségügyi hatás. A tünetek közé tartozhat a szem, az orr és a felső légutak irritációja, fejfájás, fáradtság, köhögés és bőrkiütések. A szénanáthás és asztmás emberek különösen érzékenyek. Ezenkívül a légúti irritáció növelheti a légúti fertőzések kockázatát.

Azoknál a gyerekeknél, akik magas páratartalmú otthonban nőnek fel, fokozott az asztma kialakulásának kockázata. Szélsőséges esetekben, ahol kiterjedt a penészesedés és a levegőben magas a mikotoxinkoncentráció, súlyos toxikus reakciókat figyeltek meg.

Allergia

Antigén fehérjéket (allergéneket) tartalmazó penészgombákkal való ismételt érintkezés esetén allergiás reakciók léphetnek fel. Ritka, hogy az egyénekben csak a nedves épületekben való tartózkodástól alakul ki penészgomba-allergia, de nagyobb a kockázata azoknak, akik már hajlamosak az allergiára, például szénanáthára vagy asztmára, vagy akiknek légutak érzékenyek. A penészgombákra allergiában szenvedők súlyosbodhatnak a tünetek.

A beltéri klíma szabályozásának fontossága

A nedves beltéri környezet elősegítheti a penész és a poratkák növekedését. Mivel a nyugati világban az emberek idejük 80-90%-át zárt térben töltik, a jó beltéri klíma elengedhetetlen az egészséghez és a jó közérzethez, különösen a nedvesség, a penész és az egészség szempontjából.

A relatív páratartalom (RH) a levegőben lévő vízgőznyomást jelenti, a telített gőznyomás százalékában kifejezve ugyanazon a hőmérsékleten. Az RH a levegőben lévő vízgőz mennyiségét és a levegő hőmérsékletét egyaránt tükrözi. Például az relatív páratartalom növekszik, ha a levegőtömeg hőmérséklete csökken, de a víz nem távozik. Ha a levegő megfelelően lehűl, a vízgőz egy része folyékony vízzé kondenzálódik. A legmagasabb hőmérsékletet, amelyen a páralecsapódás előfordul, "harmatpontnak" nevezik.

Milyen jelei vannak a penészesedésnek egy épületben?

Ha azt gyanítja, hogy a fent említettekhez hasonló egészségügyi tüneteket egy nedves épület okozza, ahol penészgombák vannak, akkor szakemberrel kell felmérni az ingatlant.

A hosszan tartó, több hétig vagy tovább tartó nedvesség jellemzően penészesedést és spórák beltéri levegőbe kerülését eredményezi, ami növeli a kitettség kockázatát. A rövid távú nedvességproblémák, amelyek néhány napon belül kiszáradnak, valószínűleg nem okoznak penészesedést.

Figyeljen a fekete foltokra, dohos szagra

A penész gyakran fekete foltként jelenik meg, de sok esetben nehéz észrevenni, mert a tapéta mögött vagy a falüregekben nőhet. A rosszul szigetelt szellőzőrendszerekben vagy az eltömődött lefolyókkal rendelkező klímaberendezésekben is penész alakulhat ki. 

Mivel nehéz észrevenni, ezért kiemelten fontos odafigyelni a nem odaillő szagokra, ilyen például a jól ismert dohos szag is. Az erős dohos szag jól jelzi a nedvességproblémákat. Ezt a jelenséget az illékony szerves vegyületeket (VOC) kicsobátó penészgombák okozzák, aminek a következménye a dohos vagy nedves szag.

Miért fordul elő nedvesség az otthonokban?

Az otthoni nedvességproblémáknak számos oka lehet:

1. Felszivárgó nedvesség. A talajból származó víz beszivárog az épületbe. Ez gyakori a régebbi épületekben, de akár újabb épületek építési hibái is okozhatják. A hozzájáruló tényezők közé tartozik az eltömődött lefolyók, az alapok nem megfelelő tömítése és a tető elégtelen vagy eltömődött vízelvezetése.
2. Magas beltéri páratartalom az olyan tevékenységek miatt, mint a fürdés, főzés, takarítás, mosás, valamint az emberi és állati légzés. Ha több nedvességet adnak a beltéri levegőhöz, mint amennyit a szellőzéssel eltávolítanak, a pára lecsapódhat a falfelületeken vagy az ablakokon.
3. Nem megfelelő természetes vagy mechanikus szellőzés.
4. Rossz szigetelés, hőhidak.
5. Víz behatolása árvíz vagy eső miatt.
6. Épületszerkezetekben az építőanyagok nem megfelelő száradása vagy építési hibák miatti vízkárok, amelyek új építésű ingatlanokban is előfordulhatnak.
7. Látható vagy rejtett csőszivárgás, amelyet korrózió, szakadás vagy szivárgó csatlakozások okoznak. A nagyobb árvizek mellett a kis, fel nem fedezett szivárgások a legkárosabbak, mivel idővel nedvességproblémákat okozhatnak, elősegítve a penészgombák növekedését, valamint károsíthatják az anyagokat és az épületszerkezeteket.

Hogyan előzheti meg a penész kialakulását otthonában?

Az egészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében kulcsfontosságú a nedvesség okának gyors azonosítása és kezelése, a penészgombák hatékony eltávolítása, valamint az érintett területek gyors kiszáradása az újbóli előfordulás megelőzése érdekében. Bizonyos esetekben ezt saját maga is meg tudja tenni, de gyakran szakmai segítségre van szükség a munka megfelelő elvégzéséhez. Bármilyen vízkárt meg kell javítani, mert nem csak penészedést okoz, hanem az épület szerkezetét és szigetelési tulajdonságait is gyengítheti.

Az építőipari szakemberek elvégezhetik az ingatlan műszaki vizsgálatát, a penészgomba növekedésére összpontosítva. A nedvesség által károsodott területeken a penészedés azonosítására falakról, tapétákról, faanyagokról és egyéb anyagokról lehet mintákat venni.

Alacsonyabb páratartalom

A páratartalom csökkentése elengedhetetlen, akár a szellőztetés fokozásával, akár a párátlanítással. A fűtés önmagában nem elegendő megoldás. A meleg levegő több nedvességet képes megtartani, mint a hideg levegő, ami alacsonyabb relatív páratartalomhoz vezet. Ha azonban meleg levegő érintkezik hideg felületekkel, a pára nedvességként lecsapódhat. Ez gyakran látható az ablakok körül, rosszul szigetelt helyeken (hőhidak), vagy nem megfelelően fűtött helyiségekben. A hálószoba hőmérsékletének alacsonyan tartása elősegítheti a penészgombák növekedését ezekben a helyiségekben, ezért a hálószobákat napközben jól szellőztetni és fűteni kell.

Ha egy nedves fal meleg marad a napfény vagy a kazánház közelsége miatt, a penészgombák gyorsan fejlődhetnek, mivel a magasabb hőmérséklet elősegíti a növekedést.

Ideális esetben a belső páratartalmat 45-50% között, de mindenképpen 70% alatt kell tartani. Ez stabil hőmérsékleten, szellőztetéssel és szükség esetén páramentesítéssel érhető el.

A különféle nedvességmérők mind a relatív páratartalom, mind az anyagnedvesség szintjét mérni tudják. (https://eurokomax.hu/paratlanitok-paramentesitok/hfm200)

Ha többet szeretne megtudni arról, hogy hogyan tudunk segíteni a penészesedés megelőzésben vagy kezelésében, kérjük lépjen kapcsolatba velünk még ma. (ugyfelszolgalat@eurokomax.hu)

Forrás: dantherm.com